Titkos és egyenlő

„[Úgy döntött] a kétharmados többséggel tavaly megválasztott Országgyűlés, hogy a következő parlamentet 386 helyett kétszáz képviselő alkossa. Ez a módosítás közmegelégedésre szolgált. Várhatóan nem fogják sajnálni a választópolgárok azt sem, ha a jövőben másodszorra esetleg már nem kell az urnákhoz járulniuk. Az egyszerűbb eljárással az utólagos alkudozások, szövetkezések kiküszöbölhetők lesznek, de csak akkor, ha a mandátumra pályázó politikai erők idejében a közvélemény elé tárják elképzelésüket.

Aki megfelelően tájékoztatja a választókat, az képes lehet a jelenleginél több ajánlószelvény összegyűjtésére is. Különösen, mivel a választókerületeket – egy alkotmánybírósági döntés nyomán – újjászervezik: 176 egyéni kerület helyet csupán nagyjából százat ír elő a tervezet. A szelvények így garantálhatják, hogy csak azok vehessenek részt a politikai küzdelemben, akik mögött tényleges támogatottság van.

A kisebb és a nagyobb pártok helyzete eleve eltérő, így nem csoda, ha mindegyik más megoldást talál előnyösebbnek. A törvény őszi beterjesztéséig még számos alkalom lesz jobbító javaslataik benyújtására. A szabad választás szabályai – a demokrácia és a jogállam keretei között – különbözhetnek. A lényeg az, hogy a választójog közvetlen, titkos és egyenlő legyen, s a maga kiszámíthatóságával segítse érvényre jutni a választói akaratot.”