A felvételért közel egy millió forintnyi dollárt akart a sebész.
Sokkolta a Bataclan párizsi koncerttermet 2015-ben érő terrortámadás egyik túlélőjét, hogy a sérüléséről készült röntgenfelvételt sebésze nem helyettesíthető tokenként (NFT) próbálta meg értékesíteni online.
A Georges Pompidou Kórház ortopéd sebészéről kiderült, hogy digitális művészeti alkotásként kínálta eladásra a nő alkarjának képét, amelyen egy Kalasnyikov-fegyver golyója is látható a csont közelében. Pácienséről közölte, hogy fiatal nő, aki barátját elveszítette az Iszlám Állam által elkövetett vérontás során. Emmanuel Masmejean ellen jogi és fegyelmi eljárás indul – írja a The Guardian.
– mondta Elodie Abraham, a nő ügyvédje.
Masmejean vasárnap felhívta a sértettet, „hogy tisztázza magát a megbánás vagy szimpátia legkisebb jele nélkül” – fogalmazott az ügyvéd. A felvételt 2776 dollárért (886 ezer forint) kínálta az orvos eladásra az OpenSea weboldalon – közölte a Mediapart nevű weboldal.
Az NFT olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. Minden NFT-nek van saját blokkláncalapú digitális „pecsétje”, amely eredetiségét és tulajdonosát igazolja.
Az NFT a digitális tulajdonjog megteremtője, vagy még annál is több?
Az NFT egy olyan technikai megoldás, amely alkalmas a digitális művészet értékesítésére. A műgyűjtés evolúciója ugyanis eljutott arra a szintre, hogy a festmények, szobrok, kerámiák után a digitális térben található alkotások és egyéb tartalmak is egyre nagyobb érdeklődésre számíthatnak a gazdag gyűjtők részéről. Bővebben is érdekel...
(MTI)
Nyitókép: Illusztráció.
Pixabay
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Akik olyannyira vágytak a repülő taxik megjelenésére, most megint el kell tolniuk a nagy esemény dátumát: 2024-es párizsi olimpiai játékokon valószínűleg az ilyen bérjárművek aligha fognak repkedni. Továbbra is hiányoznak az európai biztonsági engedélyek ahhoz, hogy az egyik sporteseményről a másikra utazhassunk légi taxival.
Véres események színtere lett ismét a kaliforniai UCLA egyetem: a kampusz udvarán felállított sátortábort megtámadták az Izraellel szimpatizáló tüntetők.
A pártelnök szerint a Fidesz a múlt, Magyar Péter a jelen és a 2RK pedig a jövő.
